nem emlékszem, hogy korábban is ennyire hosszúnak éreztem volna a teleket, de Angliában olyan, mintha csak két évszak lenne: egy sötét és egy világos. a sötét évszak már szeptember közepén elkezdődött, és azóta csak egyre sötétebb lesz. és ugyan tudom, hogy karácsony után újra hosszabbak lesznek a nappalok, nem nagyon hiszem.
minden alkalommal hosszasan keresgélem a megfelelő árnyalatú hajfestéket. maroon. iced mocha. sunkissed brown. ilyen költői nevek közül nehéz kiválasztani a megfelelőt, úgyhogy mindig olyat választok, ahol a képen mindkét szeme látszik a lánynak, amint mosolyog.
a hajam színét valójában lehetetlen megváltoztatni, de ezt nem igazán bánom.
mindig könnyebb mások életével (nagyregényekkel, sorozatokkal) foglalkozni, mint a sajátunkkal. igazságtalanság a munkahelyen? kerüljük a konfliktust, inkább Tolsztoj. nyugtalanság, stressz és nem múló félelemérzet? ugyan, nézzünk meg egy kis Doctor Who-t. kétségek az életeddel és a jövőddel kapcsolatban? hogy lehetne tenni bármit is, amíg van még olyan Disney-film, amit nem láttam?
most minden csendes, nyugodt és egészséges. ha tovább akarok menni, akkor meg kell mozdulni, de előtte még élvezem ezt az öblöt. már tényleg csak egy macska hiányzik.
Megjegyzések