szeptember szinte elviselhetetlenül hosszúra nyúlt - de lehet, hogy csak azért érzem így, mert ez a hét nem akar véget érni. ilyentájban szokott elviselhetetlen honvágyam lenni, de nem Budapest, hanem Tát iránt; idén viszont nem volt. annyira az eszembe sem jutott Magyarország, hogy az éves gyámsági beszámolót is elfelejtettem (szerencsére csak tegnapig, úgyhogy nem kerülünk bajba. mondjuk még soha nem válaszolt senki, csak küldöm a leveleket a semmibe. mint általában.)
csak el ne felejtsek holnap népszavazni menni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo