Bejegyzések

Rough translation

Az új kedvenc podcastom pedig az NPR Rough Translation. A design egyszerű: fognak egy témát ami aktuális Amerikában, valamit, amiről sokat beszélnek mostanában, és megnézik, hogy ugyanez hogy néz ki máshol a világban. Mivel a legtöbb műsor amit hallgatok, egyértelműen amerikai, gondoltam, micsoda felüdülés lesz egy kicsit hallani valami másról is. Mekkorát tévedtem. A Rough Translation eddigi minden egyes adása annyira drámai volt, hogy ember legyen a talpán aki kibírja sírás nélkül. (Én nem nagyon szoktam.) Az egyik friss adás például, Anna in Somalia, arról szólt, hogy egy politikai fogoly egy szomáliai börtön hogy olvasta fel az Anna Kareninát a mellette lévő céllában raboskodó barátjának - és kopogta le az egészet a rabok titkos Morse kódján, mert beszélget szigorúan tilos volt. És mit tanulsz az Anna Kareninából, ha szomáliai politikai fogoly vagy? Meglepő módon azt, hogy a feleséged is ember, önálló érzésekkel és gondolatokkal. Ha ez nem volt elég meggyőző: van egy adás a brazil…

Már három hete

dolgozom itthonról. Nem tudom, innen hova van feljebb: ez az álommunkám.Az, hogy nekem valaki azért fizet, hogy angolul szórakoztató dolgokat írjak, egyrészt furcsa, másrészt egyáltalán nem mondhatom, hogy minden döntésem ide vezetett: mintha annak ellenére kaptam volna meg ezt a posztot, amilyen döntéseket hoztam.Itthonról dolgozni szuper, csak kicsit magányos, ezért jó, hogy megtartottam a tanítványaimat (2 magyaros, 2 angolos), akikkel néha tudok Skype-on beszélgetni.Amikor nem dolgozom, igyekszem mindenhova gyalog menni, hosszú sétáimra pedig legjobb barátom, Ira Glass kísér el. Mondjuk ahogy a helyzet kinéz, úgy tűnik, hogy új kedvenc podcastom van!

stupid and cheerful

ez a legjobb tanács, amit valaha kaptam.
ezt a tanácsot pedig nem egy bölcs, idősebb rokon vagy közeli barát adta, hanem a This American Life című rádióműsoron* keresztül Dr. Joy Browne pszichológus. Dr. Joy úgy gondolta, hogy nem kell mindig minden csatát megvívni - időnként egyszerűbb csak felvenni a 'stupid and cheerful', vagyis 'buta és jókedvű' álarcot. nehezen kezelhető vásárlókkal, rendszeresen zaklató kollégával szemben többszörösen kipróbált és bevált módszer. majd megunják, abbahagyják. a stupid and cheerful módszere segít át a reggeleken is: a főnököm rendkívül szeszélyes a kávé előtt.

sokáig tartott, amíg rájöttem, hogy ez a jó módszer, és még tovább, mire a rádióműsor hallatán tudatosítottam magamban, hogy jé, én is ezt csinálom.
ha már ismertem volna, amikor bekerültem a szolgáltatóiparba (ahelyett, hogy olyan felesleges dolgokkal foglalkoztam volna felmosás közben, mint az önérzetem meg hogy kinek van igaza), az elmúlt néhány év sokkal kevésbé lett voln…
most ülök utoljára a UCL könyvtárban: még egyszer elolvasom a szakdolgozatom, mielőt leadom. csönd van, már csak a keménymag van itt: aki ezen a gyönyörű napon a könyvtárban ül, annak tényleg tanulnia kell.
előtte beugrottam egy ingyen kávéért a kávézóba, ahol dolgozom, és elköszöntem a diákjaimtól. ez sokkal fájdalmasabb volt, mint felmondani a Gailsben: ott tudom, hogy valaki átveszi a helyem, a diákjaim viszont tanár nélkül maradnak. (megpróbáltam nekik replacement tanárt keresni, de egy angoltanár barátom sem vállal új diákokat.) vajon mi lesz velük? megtanulnak angolul és maradnak? vagy néhány hónap múlva feladják és hazamennek Kelet-Magyarországra?
szerencsére a skype-os és a magyartanulós diákjaimat meg fogom tudni tartani, legalábbis egyelőre - élvezem a tanítást, ha a diákjaim írnak házi feladatot, akkor instant sikerélmény. tudatosan használod a múlt órán tanult szavakat és kifejezéseket? I love you forever.
egyébként ez a nyár is véget ért és idén sem tanultam meg futni (meg spanyolul sem). egy nyárra csak egy elhatározás működik, úgy néz ki, az idei fő attrakciója a szakdolgozatom volt. (az még nincs kész amúgy, de valamiért kicsit elengedtem ezzel kapcsolatban.)
örülök, az új munkámnak, de félek is tőle - hiányozni fog a mozgás, a fizikai munka, az emberek. meg nem csak írni kell, más feladataim is lesznek: még jó, hogy főképp itthonról fogok dolgozni, nincs office girl ruhatáram.
szerencsére nem kell viszont abbahagynom a tanítást, a kedvenc diákjaimat meg fogom tudni tartani hétköznap esténként vagy reggelenként. a többiektől sajnos fájdalmas búcsút kell vennem jövő héten - megpróbáltam nekik másik tanárt keresni magam helyett, de nem sikerült. úgy érzem, hogy felelős vagyok értük, mint a kis herceg a rózsáért meg a rókáért, de valójában nem. el kell tudnom engedni őket és remélni, hogy nélkülem is meg fognak tanulni angolul, eventually.

napló a nappalinkból (17-18)

szeretünk kedves ismeretleneket és kedves ismerősöket vendégül látni a nappaliban, de annál semmi sem jobb, amikor a barátaink látogatnak meg. (főleg, ha gémer barátok.) végre sikerült kipróbálni a Saltlandset, sokat beszélgettünk, sokat hallgattunk, és még egy kiállítást is megnéztünk a British Libraryben - köszi F és G.

naplo a nappalinkbol 13-14 es 15-16

nagyon szeretem a konyvtarat, leginkabb az eros szamitogep es nagy monitor miatt (elfer egymas mellett az SPSS, az excel es a word!), ugyhogy itt toltom a legtobb idomet. igy szinte eszre sem vettem, hogy mult heten veletlenul negy vendegunk is volt egyszerre! ha a united airlinesnal van tulfoglalas, akkor ott a biztonsagiak rangatjak le a szerencsetlen utast a repulorol, ha veletlenul mi foglalunk tul, akkor kicsit jobban osszehuzzuk magunkat. (ilyen szuper forgalmas ez az augusztus, penteken mar jonnek is a barataink!)
persze a szombat esti tarsas igy sem maradhatott el (nem mindig vagyunk elegen egy secret hitlerhez), kedvenc ukran baratnonknek, Margaretanak mar igy is eppen ideje lenne megtanulnia magyarul.