Bejegyzések

azon lehet mérni

hogy mennyi minden történt az elmúlt három évben, hogy hiába nézem újra a Buffyt, már egyáltalán nem olyan katartikus élmény, mint elsőre volt. különös nosztalgiával gondolok vissza azokra az évekre, amikor Buffy története és az én történetem párhuzamosan haladt (főleg az ötödik évad), de hiába próbálom felidézni magamban, amit akkor éreztem, nem sikerül.where do we go from here? már nem kell nap nap után szörnyekkel harcolni - de mit csinál a slayer ha nyugdíjazzák?

ki gondolta volna

hogy kicsiket is fogok tanítani? én biztosan nem, ugyanis valójában rettegek a gyerekektől. teljesen kiszámíthatatlan, hogy mit fognak csinálni vagy mondani, ráadásul nem tudom őket lekötni hatvan percen keresztül. és abban a pillanatban, hogy unatkoznak, kitör a káosz.azért persze mégis megpróbálom, és amikor sikerül, az nagyon jó érzés.

2018

hogy is szoktam? számokban?1 költözés
1 új munka (fejenként)
1 transzatlanti repülés
1 befejezett kötés (sokszor kötöttem már életemben, most először fejeztem be valamit)
2x Párizs (most megyek másodjára, még épp odaérek idén)
3x Budapest (igen, idén bőven 1 fölött van a karbon lábnyomom)
3 magyaros diák (átlagosan - jönnek és mennek)
kb 10 új madár neve két nyelven (ezeket fel is ismerem persze)
10 éve vagyok vegetáriánus (ha jól számolom)
V 18
50 elolvasott könyv (lehetne több is, így sikerült)
380 fontos vonatbérletamit szeretnék:
megtanulni horgolni
megtanulni franciául (most már tényleg)
angol állampolgár lenni (vagy legalább elkezdeni)
végigcsinálni a veganuaryt ("vegán január")
lezárni a táti házat
25%-kal többet olvasni
nyaralni menni (nyáron, de nem haza! amikor utoljára "nyaralni" voltunk, mínusz 16 fok volt)remélem, legalább egy dolgot ki fogok tudni húzni erről a listáról.boldog új évet a blog minden kedves olvasójának!

Tara

története(Educated / A tanult lány) egyedi történet sok szempontból, amihez (szerencsére) nehezen találni személyes kapcsolódási pontot; bizonyos elemeiben viszont meglepően és ijesztően relatable. (és nem csak abban, hogy én is eltöltöttem egy egész nyarat Buffyval és a Scooby Ganggel.) sokkal inkább relatable, mint Ellen új stand upja a Netflixen, a Relatable. (ami egyáltalán nem az.)

más műfaj, tudom, de a memoár és a komédia ugyanabból táplálkozik: tűpontos megfigyelésből, önismeretből, önkritikából, és a "külső nézőpont" felvételének képességéből. úgy néz ki, Tara Westovernek ez megvan; remélem, ír majd fikciót is, szívesen olvasnám.

Scribd

Kép
más blogokon készülnek az évértékelők; én most egy kicsit lebegek és nem érzem úgy, hogy ez lenne a megfelelő időszak a dolgok lezárására.

inkább megmutatom a Scribdet, ha még nem ismernétek - nyár óta van előfizetésem, és egy pillanatra sem bántam meg.

a Scribd a könyvek Netflixe: egy fix havi összegért (8.99 dollár) annyi könyvet és hangoskönyvet olvashatsz el, amennyit csak szeretnél. ha annyi pénzt költesz könyvekre, mint a mi háztartásunk, egyértelműen jó döntés.

a könyveket sajnos csak az appon belül lehet olvasni, nem lehet őket másik eszközre rárakni, de így nem is kell aggódni amiatt, hogy hol fel van-e töltve a Kindle - a telefonom mindig nálam van.

és milyen könyveket? én akkor fizettem elő, amikor rájöttem, hogy az összes komolyabb magyar kiadó könyvei elérhetőek, ráadásul nem sokkal a megjelenés után: Magvető, Jelenkor, Helikon... nem kell mindent birtokolni (amit meg mégis kell, annak majd találunk helyet a polcon).

természetesen ez teljesen legális, a kiadók maguk tölt…

hát nem írtam ide

mióta elkezdődött az álommunkám; azt hiszem, hogy nem igazán szeretnék beszélni róla. Semmi okom panaszra, de még mindig hiányzik a társaság az előző munkahelyemen - pedig akkor otthonról dolgoztam.Egyrészt még mindig kicsit olyan, mint egy álom, másrészt viszont a körülményeket jól összefoglalja amit az egyik munkatársam mondott, aki a Penguintől jött át arra a kérdésemre, hogy milyen volt ott dolgozni:"Objectively speaking, Penguin is where everyone wants to work, isn't it?"Minden szuper, a munka érdekes, a munkatársak kedvesek, de valami nincs rendben - valószínűleg velem, egyébként.Mindegy, arra biztosan jó hatással van, hogy mennyit (és miket) olvasok, nem akarok kínos helyzetbe kerülni, amikor ebédidőben mindenki előveszi a könyvét és olvas egy órát.

holnap

holnap 29 éves leszek.
ezen a héten volt hat éve, hogy Angliába költöztünk.
egy hét múlva kezdek új munkahelyemen: a Bloomsbury kiadónál. (azt hiszem, most már nincs túl korán elkiabálni.)

szeretném mondani, hogy mindig erről álmodtam, de ez nem igaz: ezt a legvadabb álmaimban sem tudtam volna elképzelni. a legvadabb álmaim arról szóltak, hogy gyerekkönyveket szerkesztek egy kis kiadónál.

erre XML-ben fogok digitális dokumentumokat készíteni a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb kiadójánál. hová jutott a világ!

a tanítást persze abba kell hagynom: ezen a héten elbúcsúztam az összes angolos tanítványomtól. hiányozni fog az angoltanítás, de sok könnyet nem fogok hullatni érte - nagyon fárasztó volt ennyire gyakorlatlan tanárként ennyi magánórát tartani.

igyekszem koncentráltabb, fókuszáltabb lenni. ma munka közben amikor eszembe jutott valami más, akkor nem rögtön abbahagytam, amit éppen csináltam és elkezdtem azt a másik dolgot csinálni (mint általában), hanem felírtam egy list…