levél

röpke három napja írok egy levelet valakinek. már két soros. azért haladok ilyen lassan, mert megfogadtam, hogy én ugyan nem írok neki, ezért mindig kitörlöm.

ha megírnám, azt írnám benne, hogy szerintem butaság, hogy olvasol, de nem írsz. szerintem ez valami furcsa, számomra érthetetlen férfilogika. szerintem így is gondolsz rám, de ráadásképp nekem is rossz. de ha ez neked így tényleg jó, akkor nem mondtam semmit.

most megoldottam, hogy ne szegjem meg, amit megfogadtam, de azért erre a módszerre nem vagyok büszke.
a soha-el-nem-küldendő levél legújabb változatát egyébként egy nagyon ismert Puskin-idézettel kezdtem. képzeld ide.
1 megjegyzés

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

játékajánló - Secret Hitler

HE

stupid and cheerful