ilyenkor mindig tele van füsttel a falu, itt marad egészen a házak között, fehér, sűrű és illatos... ilyenkor már kezdenek ünnepi díszbe öltözni a fák, lecserélik a megunt zöld ruhát aranyra, rézre, bronzra, hogy aztán teljesen meztelenül pompázzanak a Télnek... ilyenkor a felhőknek mindig epres vattacukor színük van...
ilyenkor szeretek itt lakni nagyon...

a teljes boldogsághoz kell még édes, tejes, langyos cikóriakávé, a friss tankönyvek illata, a Kicsi izgatott készülődése... meg egy dunaparti séta...

azért mégsem bánom, hogy itt az ősz.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo