Múlt héten annyian voltak, hogy nem jutottam be a doktorbácsihoz. Ma megpróbáljuk újra, mert már úgy köhögök, hogy Pozsonyban az osztálykiránduláson tuti felébrednek tőle éjjel a szobatársaim. Meg nekem sem igazán jó. Meg anyu is mondta reggel, amikor felkeltem, hogy feküdjek szépen vissza.

Azt álmodtam, hogy apu felhívott, hogy kislányuk született, de amikor kérdeztem, hogy mi a neve, azt mondta, hogy neki mindegy. Nem is örült neki.
Meg azt is, hogy megírtam életem legjobb versét, le is írtam aranyszínű tollal, gyöngybetűkkel sokszor, meg kinagyítva végignéztem, hogy biztosan emlékezzek rá, ha felébredek (vizuális típus vagyok), de csak azt látom, hogy milyen hosszú sorok, meg hogy kanyarodnak a betűk, de nincs meg a vers...
Meg azt is álmodtam, hogy lementünk Kécskére négyen (nem tudom, ki volt az a négy), és ott ebédeltünk finomat Noémiéknél, de aztán kvízes akadályversenyt kellett szerveznünk és besötétedett és eltévedt mindenki az erdőben egyedül, és aztán valakit úgy találtunk meg, hogy mászott felfele az égbe egy olyan létrán, ami nem volt sehova sem támasztva. Lehoztuk onnan, és mentem volna tovább, de akkor elöntötte a földet a víz mindenhol. Ráadásul jódos víz volt és mart. És ott úszott benne a suli címere és ki akartam halászni, de rossz ötlet volt. Akkor megmentett gyorsan az alterfiú, de nem igazán köszöntem meg, hanem elküldtem orvoshoz, mert nagyon sovány. Egy kicsit voltam egyedül, addig szétszedtem a bólyákat meg összeraktam ötvennyolc másodperc alatt. Akkor jött a Kétszemüveges tanárnő és mondta, hogy ezt a feladatot sajnos nem sikerült megcsinálni tavaly, oldjuk meg egyedül, és adott valamit és otthagyott. Az volt a feladat, hogy építeni kell egy négylépcsős emelvényt. Szerencsére nem kellett építeni, mert épp hozta arra a víz, csak ki kellett húzni. Minden lépcsőfokán állt egy üveg valami, és tudtam, hogy az egyik a vasas multivitamin, amit meg kell ennem, mert akkor mehetek iskolába meg osztálykirándulni, a másik három viszont méreg. Már nem tudom, hogy eltaláltam-e.
Meg volt az álmomnak még egy székesfehérvári báránymentős része is, ahol a báránymaffia ellen harcoltunk lepedőkkel, plédekkel és dodzsemmel, de ezt már tényleg nem tudom összerakni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo