hazafelé nagyon sokáig nem esett le, hogy mi ez az ijesztő tömeg az úton, aztán persze rájöttem, hogy pont ugyanarra van dolgom, mint a kritikus tömegnek. barátságos biciklisek. reggel kaptam kakaóscsigát az egyetemen, csak mert bringával mentem. nagyon szeretem, hogy újra ilyen korán sötétedik, ilyenkor a legjobb Budapesten lenni. este nyolckor. (azt hiszem, hogy ma azt tanultam, hogy ez genetika kérdése, hogy ezt ki szereti. én szeretném, ha egy kicsit hűvösebb lenne.)
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések
Úgyhogy nem mentem oda, most tudtam meg, hogy akit hülyének néztem, valójában kedves volt. :(