a Kaddisból van a napom hetem életem két fő mottója.
én ugyanis mindig dolgozom, és erre nemcsak a megélhetés kényszerít, mert ha nem dolgoznék, léteznék, és ha léteznék, az nem tudom, mire kényszerítenevalamint
hiszen ezért dolgozom én szakadatlanul: míg dolgozom, vagyok, ha nem dolgoznék, ki tudja, lennék-e, így hát ezt komolyan veszem, és komolyan is kell vennem, mert itt a legkomolyabb összefüggések állnak fenn a fennállásom és a munkám között, ez teljesen nyilvánvalómég mindig jobb, mintha valami más lenne, amit le sem merek írni, mert félő...
Megjegyzések
(de ha véletlenül van itt egy titkos udvarlóm, ne habozzon elhívni randizni :P )
felszolgáló felesége tartotta el, s folyamatosan írta nagy regényét, ízekre szedve újra
és újra, szenvedve, hogy megtalálja a megfelelı hangot, szerkezetet." (http://www.dzm-museum.de/nemetek-magyarok/download/kertesz.pdf)
Dávid: tudod, hogy neked mindig ráérek ;)