és ma csináltam egy csomó olyan dolgot is, amit eddig még soha: pirítottam kenyeret a főzőlapon (az első elégett, a második remek lett, de azt még mindig nem értem, mi kell a pirítóshoz, mert amikor a sütőben próbálkoztam, akkor csak meleg kenyereim lettek, nem pirítósok), és releváns szakirodalmat olvastam németül. most szeretek ilyen nagyon felnőttnek lenni, és amíg anyu küld fel időnként valakivel krumplis tésztát, nem is lehet semmi baj. el is döntöttem, hogy krumplis tésztát soha nem tanulok meg főzni, egyszerűen az otthoni a legfinomabb, slussz-passz.

Megjegyzések

h üzenete…
mamának volt jó pirítós sütője. valami olyasmi kinézetű volt, m int egy kisebb palacsintasütő, amin volt egy rács. késsel mindig le kellett vakarni az égettebb részeket. Azok voltak a legfinomabb pirítósok, amiket ettünk (fokhagymával, vajjal, nyamm)

sztem sütőben túl egyenletes a meleg, amiatt nem lesz jó ott.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo