tegnap kaptunk ajándékba a szomszéd nénitől egy Hajdú Midimat 85 típusú mosógépet. amióta beköltözött a fürdőszobánkba, tisztelettel teljes idegenkedéssel figyeljük (az ajtóból, mert mi már nem nagyon férünk be mellé),  ha azt mondom, akkora, mint egy jegesmedve, akkor nem igazán túlzok. állítólag ugrál is, még nem mertük kipróbálni, mert félek, hogy feltöri a csempét a padlón ha esetleg mégsem működik, akkor megint kell hívni fiúkat, hogy elvigyék. (otthon volt egy csomó régi hajdú gépünk, más-más színű, de nagyjából azonos típusú, és azok valahogy kicsik voltak, barátságosak, kiszámíthatóak, és nem volt rájuk írva, hogy tarka mosás. nem is gondoltam, hogy lehet egy hajdú gép ekkora.) mindenesetre köszönjük szépen, iszonyúan untam már kézzel mosni. minden alkalommal, amikor megpróbáltam kidörzsölni az olajfoltokat a farmeromból, eszembe jutott, amikor törifakton azt mondta a tanár úr, hogy de igenis van fejlődés a történelemben, például feltalálták a mosógépet, én pedig azt mondtam, hogy á, a mosógép nem számít, attól még nem lesz magasabb rendű az újabb kor, mint a régebbi. még mindig nem gondolom, hogy van történelmi fejlődés, de a mosógép igenis számít.

Megjegyzések

Kurucz István üzenete…
Meg a háromrétegű wc-papír, az is számít! :)
dsarosi üzenete…
jelentem, a vezetékes (főleg meleg) víz is csodálatos

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo