2008 augusztus

54. Nyírő József: Uz Bence

...nem pusztulhat el, hiszen szereti minden: az emberek, a vadak, az erdő, a csillagok, a holdacska és maga az Isten is. Különösen az Isten, ki nappal szép kék karját, éjjel fekete kezét nyújtózásra tárja, mikor pásztorútra indul, és lába megkavarja az ég csillagait.

Szép. Ajánlom mindenkinek.

53. Háy János: A Gézagyerek (drámák és novellák)

- Minek beszélsz örökösen a Gézáról? - kérdezte a Banda.
- Mert azt akarom - mondta a Herda Pityu -, hogy megszakadjon a szívem.
- És az jó, ha megszakad - kérdezte megint a Banda.
- Különben minek van, ha nem.

52. Agota Kristof: Trilógia

Hű. Meg megint hű. És egyszerű, sima tőmondatokkal így el tud varázsolni. És ráadásul úgy magyar író, hogy nem is magyarul ír.

(Nem akartam ilyen nyomasztó regényt, ez az egész olyan, mint egy rémálom, amiből akkor sem lehet felébredni, ha kinyitod a szemed és becsukod a könyvet. A légy tízszeresére nagyítva mászkál a falon, az árnyékok megnőnek és sötétednek, az emberek pedig sötét titkokkal a lelkükben mászkálnak...)

51. Bodor Ádám: Az érsek látogatása

Ha valahonnan az emberek elköltöznek, ott egy idő után, csak úgy maguktól kitörnek az ablakok. (...) ... az emeleti lakások jobbára üresen maradtak, ott most inkább madarak laktak, gyöngybaglyok, kuvikok, a sok villogó üvegcsonk között kifakult függönycafatok lobogtak. Mint valami távoli csillagzat pislákolása, egy-egy ottfelejtett csillár kristálya még megvillant az elhagyott szoba homályában.

Már maga az a tény, hogy ezt mind le lehetett írni, összetöri a világról alkotott képemet. Néha ki kell nézni belőle, tudatosítani, hogy ez most a 21. század, Magyarország, nyár van, minden más csak fikció. Ezek közül a borzalmak közül soha, semmi nem történhetett meg, Bogdanski Dolina nem létezik, hozzá hasonló hely sem létezett soha. Akkor sem, ha az író épp azt akarja velünk elhitetni, hogy ez a világvégi, pusztuló falu kezdettől fogva létezik, tértől és időtől teljesen függetlenül, valahol európában...
Nem is akartam elolvasni, magától került a kezembe. De túl szépen ír Bodor Ádám ahhoz, hogy csak úgy le is lehessen tenni, amíg vége nincs.

50. J. L. Borges: A titkos csoda

A vonal végtelen számú pontból áll, a sík rengeteg vonalból, a térfogat a síkok végtelenjéből, a hipertérfogatot pedig a térfogatok vég nélküli száma adja...

Tudományos, fantasztikus, misztikus, reális, déli, északi, amerikai, európai, szép. Azt mondta apa Borgesről, hogy arról híres, hogy minden novellájának az elején hamis az előszó. Ha egyszer ráérek, akkor rákeresek minden névre, addig inkább elhiszem.

49. Varró Dániel: Szívdesszert

De mit vesződöm én tevéled, édes, annyit?
A stressz, a félsz, a hiszti, a nyűgök, macerák...
Mind többször már a gond szívünkben ablakot nyit,
s a szó gégénkbe hátrál, akár egy pici rák.

Nagyon ritkán veszek könyvet, mert drága mulatság. Most viszont volt másfél órám a vonatig, szóval bementem a libribe, hogy megveszem a Bögre azúrt, mert Gesztinél volt és a tábor alatt elkértem olvasgatni. De az nem volt, ezért meg akartam venni a Sinistra körzetet, amit már egyszer elkezdtem olvasni, csak a neten volt és úgy nem jó. Az viszont a legmagasabb polc legtetején volt és nem értem fel, és hiába nyújtózkodtam nagyon látványosan, egy magas embernek sem jutott eszébe leszedni nekem.

Aztán rájöttem, hogy nem csak a Bögre azúrt írta ő, hanem a Szívdesszertet is, ami szerencsére elérhető magasságban volt, és nem bántam meg, mert gyönyörű, szép, szerelmes, elgondolkodós. Azt írta Jónás Tamás (aki szintén szép verseket ír) a borítófülre, hogy ha nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém. Ilyen versek láttán talán egy picit én is szeretném.

(Egyébként a kötet egyik része egy szabálytalan szonettkoszorú 14+1 szabálytalan szonettből, az utolsó szonett az előző szonettek kezdősoraiból áll össze. És az a legfurcsább, hogy egyáltalán nem zavar, hogy megtörik a szabályos szonettforma, ezeknek a verseknek valahogy jól áll...)

48. J. D. Salinger: Zabhegyező

Valamiért ez eddig kimaradt. Illetve nem teljesen, csak félig maradt ki, mert egyszer a feléig már eljutottam. Most végre végig, jó volt.