ki szoktam ülni az ablakba, harmadik emelet, előttem a kastély kollégium, távolabb a Széchenyi hegy, ha nincs köd, látni a tetején a tévétornyot. odaképzelem mellé a Hargitát is (igen, még mindig érzek valami végzetszerű véletlent abban, hogy hazafelé látni az ablakból). hóillat van, hűvös, borzongató hóillat, tiszta és tökéletes. készülök lélekben a télre, remélem, hosszú lesz és hideg, sötét és kegyetlen. (szeretem, ha valami igazán az, ami a lényege. ezt az őszt például nem szerettem, keveset esett és keveset fújt a szél. márpedig számomra az ősz az eső, a szél és a gesztenyefalevél. az persze szerencsére sok van a koli udvarán.)
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések