Ingrid Sjöstrand: Sietek

ma bementem az egyetemre, hazafelé elaludtam a metrón meg a fogason is, szerintem megfáztam egy kicsit tegnap éjjel, amikor annyira csúszkált a szandálban a talpam, hogy mezítláb kellett hazaszaladnom a viharban. (csuromvíz lettem persze, de nagyon jó volt, kicsit félem, amikor elment a közvilágítás, de nem nagyon. inkább izgalmas volt, mint ijesztő.) rutinkávézások, amerikai limonádé a moziban, de hétfőn még hátravan egy vizsga. hat könyvet vittem ma vissza a könyvtárba, hetet vettem ki, a helyzet reménytelennek látszik. ma hazamegyek, de előtte még alszom egy kicsit. puff. (annyira álmos vagyok napok óta, hogy ráparáztam a Lyme-kórra, de szerencsére nincs kis gyűrű sehol. a családomnak jelzem, hogy ha valamivel meg akarnak lepni következő szülinapomon, az egy egészalakos tükör legyen, ha esetleg nem lenne addig sem fiúm, aki időnként ellenőrzi a hátamat. hmmm, most nem nagyon tudok romantikusabb dolgot elképzelni, mint gyilkos kis bogarakat keresni egymás testében. khm.)