ezt a félévet nagyon-nagyon sok szempontból borzasztóan elrontottam, szégyellem magam a szörnyű franciajegyeim miatt, még elhagyott tanegységem is van. ráadásul se zenekar, se énekkar, se semmi (jó, az utolsó három hétben szerepeltem egy francia darabban, komoly teljesítmény volt). nem baj, új év, új élet?

bár legalább az emberi kapcsolataim nem olyan vészesek, mint amilyenek gondoltam, hogy lesznek. (a kolira is és egyetemre is igaz szerencsére.) könyvvel a kezemben mentem le a karácsonyi műsorra, lent jutott eszembe, hogy jé, gimis reflex. itt mindig van kivel beszélgetni, még akkor is, ha csak csapódok tétován ide-oda.

holnap reggel (amint sikerül felkelnem) nyomás haza, ott kitisztulnak a dolgok.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo