Budán lakni világnézet,voltunk ma apával színházban, Asztalizene, emészteni kell persze, hiszen hol játszódik. apa lakott is ott, mi csak látogatni jártunk, hogy második otthon, de azért ismerős a környék, ott van a fél kamaszkor a királyhágón, a böszin, az ugocsán. budán lakni, budán lakni.
Buda közelebb van az éghez, mint szomszédai.
(azt hiszem, az apák általában nem tudnak mit kezdeni a felnőtt lányukkal. írnék mást is, de mégiscsak elolvassa, szia apu.)
aztán akkorát dobott rajtam a macskakő, hogy leesett a lánc (azért a sötétben, a kormányra fagyott kézzel láncot visszarakni, az nem menő), fázott a nyakam, de sokáig nem mertem megigazítani a sálam, olajos ne legyen, mert azt az életben nem szedem ki. de a forralt bor egészen hazáig melegített. most meg még van egy kicsi hátra a szemináriumi dolgozatomból, de sajnos ettem, így nem biztos, hogy meg tudom írni. (igen, szerintem is szörnyű, hogy ez motiváló erő tud lenni, hogy ehetek, ha kész. mindenesetre eddig bejött.)
Megjegyzések
én az addig nem alszol módszert szoktam használni. éljen az önkínzás.