kiültem a koliudvarba, a gesztenyefák alá és a varjak közé ebédelni, hátha megszán az ég, és azokból a gyönyörű, tömött vattapamacsokból megered a hó, mert ez a tízpercenként két bizonytalan pihe, ez inkább szomorú, mint szép. nem baj, van még két és fél hónapja eldönteni, mit akar, én pedig tudok várni.
(aztán a villám nyelével ettem krémtúrót, mert az volt az egyetlen evőeszköz, amit a szobában találtam. azt hiszem, el kellene mosogatni.)
(aztán a villám nyelével ettem krémtúrót, mert az volt az egyetlen evőeszköz, amit a szobában találtam. azt hiszem, el kellene mosogatni.)
Megjegyzések
Én ma otthonról jöttem fel, és úgy tapasztaltam, arra fele kellemesebb idő volt... pedig még havazott is. Persze lehet ezt csak az este teszi.