ma voltam a nagymamámnál, borzasztó volt, ráadásul kevesebb lettem két kerékkel a nyárra (doktorbácsihoz került a Szputnyik, fék-váltó-kormány), úgyhogy akartam venni egy rövidnacit, hogy abbahagyjam végre a bőgést, de nem találtam olyat, ami igazán tetszett volna, ezért nem tudtam elmenni falat mászni sem, mert nincsenek hozzá itt megfelelő ruháim. pech. viszont vettünk dinnyét (mert nyár van), meg műanyag kanalakat is hozzá, így össze tudom keverni a kutyulós kávém.
ráadásul végre feltehettem egy autentikus személynek azt a kérdést, ami mostanában foglalkoztat, mégpedig hogy a nagymamám tizenhat éves korában a nagymamám-e, vagy egy tizenhat éves kislány [tehát mondhatom-e, hogy "a nagymamám tizenhat éves korában", vagy nem mondhatom, mert akkor még nem volt a nagymamám], a nagymamám azt mondta, hogy nem mondhatom, mert akkor még nem volt a nagymamám, hanem csak egy tizenhat éves kislány.
Megjegyzések