a hét a vége felé már erőteljesen kezdett egy romantikus rémálomra hasonlítani, amelyben délutánonként alszom két órát, éjszaka pedig valahol beadandót írok vagy dolgozok a collegiumban. viszont arra jutottam, hogy elég hatékonyan működök így, még csak álmos sem voltam (csak kimerült.)
de aztán, amikor vége volt végre, akkor elmentem az apukámmal megnézni a Klimtet (nincsenek is Klimt-képek, csak egy, szóval akit nem érdekel a szecesszió úgy en bloc, az ne menjen be), szerintem csodálatos volt az elképzelésük, bár egy csomó helyen nem értett volna vele egyet Virágvölgyi Péter, aki a tipográfiai kézikönyvet írta, így én sem, mert nekem most az A Mű, aminek minden szava szent. (például a Ver Sacrumban úgy oldották meg a sorkizárást, hogy növelték és csökkentették a szóközöket (kihajtott tömbösítés), ami a mai tipográfiában is elfogadott gyakorlat, de szebb, ha nem így van, mert egységesebb a szövegkép. mindegy.) volt egyébként egy rajz, ami nagyon tetszett, de nem találom, mert nem emlékszem a festő nevére.
amikor hazajöttem, akkor még válaszoltam egy csomó levélre (A kellemetlenségért elnézésed kérjük!), aztán aludtam 13 órát (ami több, mint amennyit egész héten összesen) úgy, hogy égett a lámpa, és amikor elaludtam, még utcai ruhában voltam, amikor felébredtem, akkor meg már valahogy nem. azóta pedig levelekre válaszolok, hogy A kellemetlenségért elnézésed kérjük, a kellemetlenségért elnézésed kérjük.
most újult energiával, tegnap feltöltött a szél meg a képek meg a dicséret. (az alapelvek élnek és érvényesek.)
most újult energiával, tegnap feltöltött a szél meg a képek meg a dicséret. (az alapelvek élnek és érvényesek.)
Megjegyzések