ma felhívtam hét színházat, hogy kölcsön tudnak-e adni egy olyan parókát, amiben lehet Liszt Ferencet imitálni (a kicsik nem tudtak, a nagyok nem akartak), aztán egy partikellékboltban vettem lemosható, sötétben világító, fehér hajfestéket (a forgatásról sajnos pont lemaradtam, mert haza kellett ugranom hajszárítóért), este meg végigültem egy lassan már szokásosnak mondható, háromórás közgyűlést. órákon is voltam amúgy.
Ingrid Sjöstrand: Sietek
Sietek. Nem érek rá leckét írni, kivinni a szemetet, kitakarítani. Be kell majszolnom az egész világot, mint egy paradicsomot, mielőtt megöregszem, mielőtt meghalok. ❤ svéd gyerekversek
Megjegyzések