ilyenkor mindig eldöntöm, hogy többé senkitől nem kérek tanácsot, de hát ügyetlen kisnyuszi vagyok (vagyunk) ahhoz, hogy csak úgy a saját fejem után menve sikerüljön elérni (elérnünk), hogy lakható legyen a lakás, ahol régen nagyon szerettem volna lakni, most viszont egyre stabilabb gyűlöletet érzek iránta (a lakás, ami miatt nincs időm tanulni, és ki fognak vágni az egyetemről, de legalábbis biztos nem kapok majd annyi ösztöndíjat, hogy fizetni tudjam a villanyszámlát). legalábbis innen a Gellért-hegyről, ott ugyanis még mindig felébred bennem az itt akarok lakni, költözzünk már be érzés. most pedig kitalálom, miben mérik az áramot (kWh?), és számolni fogok, ez az egyetlen, amit tehetek.

Megjegyzések

méh üzenete…
Vegyél fel albérlőket, ha nem jössz ki a pénzből.
h üzenete…
örülj, hogy albérletet nem kell fizetni (ha jól fogtam fel), csak a számlákat.
maifosz üzenete…
méh, h: nagyjából mindkettő így lesz, különben nem tudnék kiköltözni a koliból.
h üzenete…
még lehet több pénz összejön az albérlőktől, mint az ösztöndíj.
maifosz üzenete…
h: gondolom látszott a képen, hogy ez egy nagyon icikepicike lakás, egyetlen icikepicike szobával (bár van terasz), úgyhogy két embernél több nem nagyon fér el benne anélkül, hogy egymás idegeire ne mennének.
h üzenete…
nem néztem képet. de ha kicsi a lakás, akkor a rezsi is kicsi lesz.
h üzenete…
nem találtam a képet, a blogon van valahol?
maifosz üzenete…
ebbe privátban mennék bele inkább :) a rezsi amúgy ok, a villanyszámla viszont önmagában kiteszi az ösztöndíjam felét, ami egészen irreális.
h üzenete…
de azt az eddigi lakók csinálták, nem?

vagy nem lehet egyedi mérősre csinálni?

mingyá megyek privátba

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo