több hónapon át

olvastam az Ozeki könyvet, és már másfél- két hete befejeztem, de remélem, még tovább velem marad. úgy néz ki, a szorongásomra nemcsak az írás gyógyír, hanem a szomorú könyvek, filmek is. A Minden mindenhol mindenkor üzenete: Nothing matters (but kindness). Az Ozeki könyv üzenete nem ilyen egyszerűen megfogható - leginkább talán útmutatóként működik egy clutter-free, egymásra és az apró örömökre fókuszált, egyszerűbb élet felé.

mi lesz ez a blog? a civilizáció (vagy az emberiség) végnapjainak krónikája?

focus. breath.

a cicák az ajtó előtt nyávognak, Miri tévét néz a nappaliban, egy kicsit egyedül vagyok.

Brightonban töltöttünk egy estét, a női foci EB egyik mérkőzését néztük meg. izgalmas volt a meccsen lenni: több mint 12.000 ember, nők, családok a szurkolók között. Norvég / osztrák szurkolókat csak elvétve látni, a többség csak úgy "odatévedt", mint mi. (a stadionban elkérték a sör vásárlásakor a személyimet! mintha 20 lennék, nem lassan 33. szerintem most történt ez velem utoljára, jó lesz emlékezni rá.)

izgalmas város Brighton: utcáin lehetsz bárki, nem ítélkeznek. a reggeli kávét egy igazoltan karbonsemleges helyen ittuk meg (elég rossz volt sajnos), utána kiültünk a tengerpartra.

idilli?

igen.

a házak lepusztultak, az utcák szemetesek, és mindenhonnan ömlik a konzumerizmus. you're definitely not cool enough to be in this city unless you buy ... nyüzsgő, pezsgő, élettel teli város, ugyanakkor van valami sinister abban, ahogy a hotel mellett hajnalig ment a party egy Revolution nevű helyen, reggel pedig lépni is alig lehetett az eldobált műanyag poharaktól.

jobb itthon, a rendezett, gazdag és más módon nyomasztó nihilben.

mindegy, mennem kell - vár a duolingo. minek megtanulni egy nyelvet, ha 2 év múlva kihal az emberiség?

miért ne - hiszen nothing matters.