hazament ma Bogas, aki a szobatársam volt, és egészen egyedül maradtam. ez egyrészt azért rossz, mert eddig komoly motiváló erő volt a rendrakásra az, hogy nem akartam, hogy szegény Bogas a kupimban legyen kénytelen lenni. mióta elment, teledobáltam a szobát lufikkal, papírokkal, filctollakkal, cipőkkel, ruhákkal, kirakósdarabokkal, kábelekkel. ami jó abban, hogy elment, hogy így egy mozdulattal átpakolhattam az ágyára a kupim.
az is rossz, hogy eddig motiváló erő volt, hogy fejezzem be a munkát időben, hogy Bogas tudjon aludni, most viszont átköltöztem a notival az ágyba, elér idáig a netkábel, és elképesztően lusta vagyok. fel akartam menni a médiába, hogy ne érezzem magam ennyire elképesztően egyedül, és ne aludjak el (mert így kb. 10 percet adok magamnak), de ott olyan szépen dolgoztak, hogy nem mertem zavarni.
(aztán a bejegyzés végére arra jutottam, hogy az infóba felmegyek. mert itt hasalva tuti elalszom, és akkor nem lesz reggelre regényrészlet. meg a szerki is van.)
az is rossz, hogy eddig motiváló erő volt, hogy fejezzem be a munkát időben, hogy Bogas tudjon aludni, most viszont átköltöztem a notival az ágyba, elér idáig a netkábel, és elképesztően lusta vagyok. fel akartam menni a médiába, hogy ne érezzem magam ennyire elképesztően egyedül, és ne aludjak el (mert így kb. 10 percet adok magamnak), de ott olyan szépen dolgoztak, hogy nem mertem zavarni.
(aztán a bejegyzés végére arra jutottam, hogy az infóba felmegyek. mert itt hasalva tuti elalszom, és akkor nem lesz reggelre regényrészlet. meg a szerki is van.)
Megjegyzések
Lufikkal előbb is teledobálhattad volna, annak Bogas örül.
A médiában mindig szépen dolgoztak.
Bogas otthon kupit tart, az megszokott neki, csak táborban nem, mert akkor tuti elszór valamit.