ismét nem léptem át a bűvös öntudatlansági küszöböt. egyszerűen nem megy, még akkor sem, ha motoszkál bennem valami, hogy egyszer tényleg ki kellene próbálni, na. például egy biztonságos helyen. van egy pont, ahol mindig megállok, és egy korttyal sem iszom többet. csak baracklevet. (ez a grillezett sajtos-salátás dolog viszont elég fincsi volt, mindenkinek ízlett.) aztán persze megint paniadammal aludtam egy szobában (mert a többiek papírkutyák voltak, és leléptek), már kezdem megszokni.
(az tavaly nyáron volt, amikor evezni voltunk, hogy apa mondta, hogy amint elkezdődik a tanév, erchegyia főiskolás lesz, én pedig csak gimis maradok, többé szóba sem áll velem. örülök, hogy nem így alakult.)
köszi erchegyiának és Sisszynek az estét, mert megszervezték, a többieknek meg mert ott voltak :)
(az tavaly nyáron volt, amikor evezni voltunk, hogy apa mondta, hogy amint elkezdődik a tanév, erchegyia főiskolás lesz, én pedig csak gimis maradok, többé szóba sem áll velem. örülök, hogy nem így alakult.)
köszi erchegyiának és Sisszynek az estét, mert megszervezték, a többieknek meg mert ott voltak :)
Megjegyzések