akárhogyis: azt mutatja a naptár, hogy holnap indulok Svájcországba, ez pedig az utolsó éjszakám a Collegiumban egészen augusztusig, úgyhogy kis izgágamanó lettem, mindenfelé futkosok, és butaságot érzek a gyomrom tájékán, mintha ki akarna jönni belőle a nagyiféle almáspite, pedig az igazából finom. se nem pakolni nem megy (pedig lenne még mit), se nem a good bye lenint megnézni nem megy, úgyhogy leszaladtam egy picit Vaszilhoz, aki nagyjából az összes európai nyelvet beszéli, és nagyjából minden félévet más országban tölt, hátha javít valamit a helyzeten. most pedig mégiscsak lesikálom a tükröt meg a mikrót, mert mást nem nagyon tudok magammal kezdeni.
félek, hogy nem fogok megfelelni, de nincs ám nyafi. csupa-csupa bátorság és lelkesedés vagyok!
(csak még németül kellene valahogy megtanulnom, van rá másfél napom.)
(csak még németül kellene valahogy megtanulnom, van rá másfél napom.)
Megjegyzések