ma majdnem nem jutottam haza esztergomból, mert a huszonegy húszas busz egyszerűen nem jött és nem jött és nem jött. de az a fiú, aki szintén kétségbeesetten állt a megállóban még fél tízkor is, mint én, hős volt és bátor, és be mert kopogni a pihenőbe, hogy hátha. először mondjuk azt hittük, hogy megvernek minket a sofőrök, mert nézték a vébét, de aztán szerencsére nem történt semmi izgalmas a meccsen (legalábbis kívülről úgy tűnt), így hát huszonegy negyvenkor (20 perc késéssel!) felállt az egyik sofőr, hogy "na jól van, gyertek gyerekek, hazaviszlek titeket". szeretem, hogy itt olyan emberi léptékű minden?

egyébként meg egy igazi búbos banka ült ma a ház előtt a meggyfán, sosem láttam még ilyet.

Megjegyzések

Acho üzenete…
meglepően emberi gesztus
rendszergarázda üzenete…
én EC góJatáborban jártam úgy, h nem jött az utolsó busz, én emg sooookat ültem a megállóban. Végül elcsíptem egy vonatot, amiről nem szálltam le ott, ahol kellett volna, szerintem egyszerűen átszáguldott az állomáson. Így tulajdonképpen még messzebb kerültem otthonomtól, de a végén sikerült elcsípnem szerencsémre (merthogy 2 megállóval mentem arrébb, hátha gyorsvonat lesz, és nem áll meg...) egy gyorsvonatot, és még aznap kezembe vettem először Tóbiást. :)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo