Sokáig azt hittem, hogy minden család ilyen: sok időt töltenek egymással, de nem beszélgetnek. A mai napig, felnőtt testvéreim is napokat eltöltenek apával, és én is *állandóan* itt vagyok, amikor éppen Magyarországon. A mi családunkban alig tudunk egymásról _bármit_, de együtt: - járunk koncertre, színházba, kiállításra - biciklizünk - evezünk - kirándulunk - sütögetünk a kertben - pingpongozunk - és iszonyúan sokat JÁTSZUNK (kártya, társas, de egy félórás útra is előkerül a szókereső) Most már értem, hogy V miért mondta, miután már elköltözött és "hazajárt", hogy fárasztó, hogy én mindig csinálni akarok valamit. Csak üljünk egy kicsit és nézzünk meg egy filmet, beszélgessünk. Én régóta tudom magamról, hogy szükségem van a strukturált időre. Örökölt vagy tanult? Ki tudja.
Megjegyzések
De jó azoknak, akik már a pingpongot is megengedhetik maguknak... én 17 oldal, és az egyik naplóról EGY szót SE írtam még. Nuku bevezető, összegzés sehol. Tik-tak... őrület... Ha jól gondolom, July, meg Mafia, ti már kész vagytok.. :P Mennyi lett? [de ami fontosabb:] Milyen lett?
July
tulajdonképpen teljesen kész vagyok, 26 oldal lett, már csak újra kell olvasni, meg kell csinálni rendesen a lábjegyzeteket, mert nem szabályos, meg formázni kell.
holnap vagy holnapután spiráloztatjuk a suliban.
dsarosi: nyilván talkon :)
mármint az oktv-írás: sok csoki, hátfájás, szemszárazság, alvászavar és -hiány...
szerdán már megy a postára (igen Bandita, szerdán még lehet)
Mafia: nagyon ügyi vagy!
J