hétfő
fordítva állt a violinkulcsom a fülemben és Mészi azt mondta, hogy csak azért lehet, mert biztos rossz zenész vagyok... nem akarom, hogy igaza legyen, ezért valamikor most már tuti hogy biztos hogy fogok gyakorolni, csak haza kell érnem normális időben... (Mészi különbense mondjon semmit, mert tőle még nem kaptam cikket, pedig már az enyémis félig kész...)
úgy döntöttem, hogy az, hogy a tizenkettedikes fiúk hangos hahotára fakadtak a Laborban, meglátván az csilivili új mobilom, az az ő éretlenségüket jelenti csak, nem azt, hogy bármi baj lenne a mobilommal... :) az ugyan szívenütött, hogy még paniadam is megkérdezte, hogy ugyan miértis rózsaszín... de rá lehetett rakni az interjút, akkor csodálkoztak mind.
van egy kedvenc családi zeneszerzőnk, nekem az énektanárom volt harmadikban fél évig, még a vasslajosban... neki meg anyu a kedvenc szövegírója... most van egy wekerletelepes himnuszpályázat, kiadta anyunak feladatban, de lenyúltam :) az én refrénem sokkal jobb lett, mint anyué, ezt ő is elfogadja... szóval most közös verset írtunk anyuval, ha megnyeri vele Somibácsi a pályázatot, akkor majd megmutatom :)
ez nem volt olyan rossz nap, mint gondoltam... végülis ráment a teljes lyukasórám az interjúra, de megérte... kaptam igazgató úrtól kapucsínót, mert ugye kakaó nincs a büfében :) ő is rendes... már be is gépeltem, most majd csak cenzúrázni kell meg mondatokat csinálni belőle, de azt nem most, mert így sosem fekszek le - egy délután volt a nyers szöveget összehozni... (ugye milyen borzasztó az ember hangja visszahallgatva? én mondjuk már lélekben fel voltam készülve rá, eleget telefonáltam ahhoz ismeretlen emberekkel, hogy megszokjam a "de cuki hangod van" felkiáltásokat, de mindig sokkol, ha magamat kell hallani... olyan pályára nem szeretnék menni, ahol beszélni kell... :) )
Annyira rendes mindenki velem mostanában, nem vagyok én ehhez hozzászokva...! De tényleg... Bejó erre szokás szerint valami nagyon okosat és szépet mondott, de nem gtalkon, hanem máshol és ezért nincs meg...
úgy döntöttem, hogy az, hogy a tizenkettedikes fiúk hangos hahotára fakadtak a Laborban, meglátván az csilivili új mobilom, az az ő éretlenségüket jelenti csak, nem azt, hogy bármi baj lenne a mobilommal... :) az ugyan szívenütött, hogy még paniadam is megkérdezte, hogy ugyan miértis rózsaszín... de rá lehetett rakni az interjút, akkor csodálkoztak mind.
van egy kedvenc családi zeneszerzőnk, nekem az énektanárom volt harmadikban fél évig, még a vasslajosban... neki meg anyu a kedvenc szövegírója... most van egy wekerletelepes himnuszpályázat, kiadta anyunak feladatban, de lenyúltam :) az én refrénem sokkal jobb lett, mint anyué, ezt ő is elfogadja... szóval most közös verset írtunk anyuval, ha megnyeri vele Somibácsi a pályázatot, akkor majd megmutatom :)
ez nem volt olyan rossz nap, mint gondoltam... végülis ráment a teljes lyukasórám az interjúra, de megérte... kaptam igazgató úrtól kapucsínót, mert ugye kakaó nincs a büfében :) ő is rendes... már be is gépeltem, most majd csak cenzúrázni kell meg mondatokat csinálni belőle, de azt nem most, mert így sosem fekszek le - egy délután volt a nyers szöveget összehozni... (ugye milyen borzasztó az ember hangja visszahallgatva? én mondjuk már lélekben fel voltam készülve rá, eleget telefonáltam ahhoz ismeretlen emberekkel, hogy megszokjam a "de cuki hangod van" felkiáltásokat, de mindig sokkol, ha magamat kell hallani... olyan pályára nem szeretnék menni, ahol beszélni kell... :) )
Annyira rendes mindenki velem mostanában, nem vagyok én ehhez hozzászokva...! De tényleg... Bejó erre szokás szerint valami nagyon okosat és szépet mondott, de nem gtalkon, hanem máshol és ezért nincs meg...
Megjegyzések