Az milyen már, hogy azt mondják nekünk, hogy "írjál", de nem levélre gondolnak, hanem blogra - mondta Ádám. Ez fent volt a hegyen, nagyon nemrég. Azt azért nem gondoltam volna, amikor fél négykor kimásztam a Balcsiból, hogy kilenc körül már anyuval, Hugival meg egy kicsi erős paprikával elmegyünk halászlevezni és ott lesz majd Ádám, meg Kriccs, meg a Bejó, egy csomó tanár (már éppen kezdtek hiányozni :) ), és még sokan mások. Aztán hazafelé mezítláb a hűlő aszfalton... jó volt.
Most a gépelést kicsit megnehezíti, hogy csak hason tudok feküdni és egyedül a bugyit viselem el magamon. Így dolgomat megkönnyítendő azt mondom, hogy ezt bizony már megírtam tavaly. Nyilván nem volt ugyanolyan, de a lényeg és a hangulat maradt. Gondolok most sok mindenre, de nem akarok őszinte lenni itt, már egy ideje nem vagyok mindig és feltétlenül az, persze, ahhoz túl sokan járnak, hogy merjek. Meg párszor rá is fáztam már a dologra. Most viszont nagyon érzem az analóg, sima, hétköznapi napló hiányát, na meg nem is tudom, mikor volt utoljára toll a kezemben. Jó lesz végre azt is írni, gondolkodni egy kicsit, ha tudok még olyat, elmélyülni, elmerülni. Most megkavart ez a Beauvoir könyv nagyon, szóval most lehet, hogy olyat is gondolok, amit én nem gondolnék, hanem csak a Simone gondolja, de azt hiszem, hogy nekem is kéne.
Az például most jó, hogy voltam táborban, meg fent a hegyen, meg előtte renden is, meg utána megyek voltra, de már kezdek beleunni az egészbe, belefásulni, nem érdekel semmi, nem köt le semmi. Képtelen vagyok alkalmazkodni bárkihez is, azt csinálom, amit akarok, oda megyek, ahova akarok, és néha még jól is érzem magam egyedül.
Nem, ez inkább napló.
Ide még jöhet az, hogy éjszaka volt, forró, nyári, balatoni éjszaka, és beugrottunk az éjjelnappaliba kakaóért. Csak zacskós volt, de az is jó, mert szomorú voltam, és már futottam is, meg szét is vertem a kezem egy oszlopon, még fáj, de nem használt igazán, csak a kakaó használt. Furcsállták ugyan körülöttem az emberek, akik alkoholba fojtották bánatuk, de komolyabban senki nem kötött bele abba, hogy ülök szomorúan egy padon és zacskóból szopogatom ki nagy ügyesen a kakaót... a többiek szerint be is csíptem tőle kicsit, legalábbis végigvihogtam az estét, csuklottam is, biztos azért ártott meg, mert zacskós. Csak dobozosat szoktam, vagy kevercselőset vagy kavarcsolósat.
Aludni kéne. Holnap CT. Jajj. Amióta szedem egyébként a bogyókat, a kéket meg a narancssárgát, tök jól vagyok.
Most a gépelést kicsit megnehezíti, hogy csak hason tudok feküdni és egyedül a bugyit viselem el magamon. Így dolgomat megkönnyítendő azt mondom, hogy ezt bizony már megírtam tavaly. Nyilván nem volt ugyanolyan, de a lényeg és a hangulat maradt. Gondolok most sok mindenre, de nem akarok őszinte lenni itt, már egy ideje nem vagyok mindig és feltétlenül az, persze, ahhoz túl sokan járnak, hogy merjek. Meg párszor rá is fáztam már a dologra. Most viszont nagyon érzem az analóg, sima, hétköznapi napló hiányát, na meg nem is tudom, mikor volt utoljára toll a kezemben. Jó lesz végre azt is írni, gondolkodni egy kicsit, ha tudok még olyat, elmélyülni, elmerülni. Most megkavart ez a Beauvoir könyv nagyon, szóval most lehet, hogy olyat is gondolok, amit én nem gondolnék, hanem csak a Simone gondolja, de azt hiszem, hogy nekem is kéne.
Az például most jó, hogy voltam táborban, meg fent a hegyen, meg előtte renden is, meg utána megyek voltra, de már kezdek beleunni az egészbe, belefásulni, nem érdekel semmi, nem köt le semmi. Képtelen vagyok alkalmazkodni bárkihez is, azt csinálom, amit akarok, oda megyek, ahova akarok, és néha még jól is érzem magam egyedül.
Nem, ez inkább napló.
Ide még jöhet az, hogy éjszaka volt, forró, nyári, balatoni éjszaka, és beugrottunk az éjjelnappaliba kakaóért. Csak zacskós volt, de az is jó, mert szomorú voltam, és már futottam is, meg szét is vertem a kezem egy oszlopon, még fáj, de nem használt igazán, csak a kakaó használt. Furcsállták ugyan körülöttem az emberek, akik alkoholba fojtották bánatuk, de komolyabban senki nem kötött bele abba, hogy ülök szomorúan egy padon és zacskóból szopogatom ki nagy ügyesen a kakaót... a többiek szerint be is csíptem tőle kicsit, legalábbis végigvihogtam az estét, csuklottam is, biztos azért ártott meg, mert zacskós. Csak dobozosat szoktam, vagy kevercselőset vagy kavarcsolósat.
Aludni kéne. Holnap CT. Jajj. Amióta szedem egyébként a bogyókat, a kéket meg a narancssárgát, tök jól vagyok.
Megjegyzések