a perifériák és a hálózatok között átjött a Hugi, hogy unatkozik, és ugye én vagyok az elsőszámú ötlettára. beáldoztam a fonalaimat, kötöztünk belőle babát, a többit meg ragaszthatja papírra. (én pulit szoktam magamnak csinálni kulcstartónak. mások szerint az csak egy pompom, de én tudom, hogy nem.)
ma már vasaltunk mintát reszelt zsírkrétából, meg előkészítettem a festést, meg vigyázok a ragasztásnál meg ilyenek. neki rossz, mert legkisebb, a fiúk apánál vannak és nem mehet ki biciklizni az eső miatt. unalmában gombászati szakkönyvet olvasott és ki akar menni velem gombát szedni és spóralenyomatot készíteni.
és most ráadásként kifestettük egymás körmét, az övét rózsaszínre, nekem pedig mindet másmilyenre. félelmetes, mikre rá tud venni ez a gyerek, majd holnap lemosom, neki is persze, csak addig ne találkozzak senkivel.
csak tudnám, miért van itt az apja, ha nem azért, hogy vele foglalkozzon. (na nem mintha nekem teher lenne vagy ilyesmi, elvagyok a gyerekkel, de mégis). velünk mindig játszott apa, (meg persze mi játszhattunk egymással is, nincs ekkora korkülönbség), sakkoztunk, góztunk, matekoztunk, meg sokat mentünk kirándulni esőben is. jó volt.
és most ráadásként kifestettük egymás körmét, az övét rózsaszínre, nekem pedig mindet másmilyenre. félelmetes, mikre rá tud venni ez a gyerek, majd holnap lemosom, neki is persze, csak addig ne találkozzak senkivel.
csak tudnám, miért van itt az apja, ha nem azért, hogy vele foglalkozzon. (na nem mintha nekem teher lenne vagy ilyesmi, elvagyok a gyerekkel, de mégis). velünk mindig játszott apa, (meg persze mi játszhattunk egymással is, nincs ekkora korkülönbség), sakkoztunk, góztunk, matekoztunk, meg sokat mentünk kirándulni esőben is. jó volt.
Megjegyzések