áció.

ez egy kifejezetten pocsék nap, egyáltalán nem tetszik. az lenne a legjobb, ha minél hamarabb vége lenne, a holnapi biztosan jobb lesz, igazából az remélem, hogy levélolvasással fog kezdődni. a keddek egyébként mindig jobbak, mint a hétfők.

a jó az volt benne, hogy jöttünk haza Anettel és sütött a nap és esett az eső, meleg is volt és megáztunk, illetve ő csak néha, mert volt esernyője. de kedve neki sem volt használni. meg az is jó, hogy van VOLTra jegyem és jöhet velem a Hugi balcsira, különben nem vinné senki sehova egész nyáron. és az is, hogy sok túrórudi van itthon.
ami például nem jó az az, hogy széttört a kezemben a túrórudim, aztán itthon még kettő, most nem merek enni még egyet.
az sem jó, hogy a változatosság kedvéért komoly szakmai vitám volt Ádámmal, de végülis született kompromisszum.
meg az sem, hogy annyira komolyan vettem a magyartanulást, hogy én ma felelni akartam és második óra után jöttem rá, hogy nincs is magyarunk, tiszta trauma volt.
néztünk elefántot, az végülis nem lett volna rossz, csak szerintem a többieknek nem tetszett. én mondtam, hogy inkább a motoros naplóját nézzük, az sokkal cselekményesebb.
az sem jó, hogy hazudnak, az nagyon nem jó. utálom, ha hazudnak, azt meg pláne, ha felnőtt emberek. egyébként az elmúlt hat évünk öt osztályfőnökéből jövőre csak egy marad az iskolában és kapjuk egyébként a hatodikat, előre féltem, akárki is lesz, biztos elmegy ő is utána, nálunk már csak így szokott lenni. már többekben megfogalmazódott, hogy talán mégis mi vagyunk elátkozva és nem az iskola.
az sem jó, hogy ötödjére olvasom át ezt a bejegyzést, pedig soha semmit nem olvasok át (rossz szokás), de mindig elfelejtem, hogy mit írtam az elején és félek, hogy olyat, amit nem is akartam.

most megyek kicsit aludni, szerintem utána sokkal nagyobb kedvvel fogok nekilátni a hormonrendszernek.