hogy az miért van, hogy nem vagyok hajlandó gondolkozni. hogy ha vitatéma van, pl olyan, hogy haladó vagy maradó, hogy globalizáció vagy nacionalizmus, hogy értékek vagy pusztulás, akkor befogom a fülem. nem vitázok. nem vagyok hajlandó gondolkodni. élem az életem, egyik napról a másikra, nem kellenek eszmék, tervek, célok, nincsenek álmok és nincsenek vágyak, kívánságok. mert hogy mi teszi az embert emberré. és mi nem. mert megvannak azok a biztos pontok, amikhez eddig mindig tartottam magam, karók leszúrva, ez van, erre kell menni, akkor nincs hiba. de ha azt mondják a karókra, hogy nem karók, akkor nem tudom, merre kell menni. akkor becsukom a szemem, és megyek az orrom után. nem akarom, hogy más vezessen.
Ingrid Sjöstrand: Sietek
Sietek. Nem érek rá leckét írni, kivinni a szemetet, kitakarítani. Be kell majszolnom az egész világot, mint egy paradicsomot, mielőtt megöregszem, mielőtt meghalok. ❤ svéd gyerekversek
Megjegyzések
aztán kiderül, hogy nem csak kívül
Ma bejegyzésed meglepett. Pénteken kimegyek az Istvánba és szeretnék egy régi, vigyorgó Zsófival találkozni.
Miért nem vagy a szerzők/szereplők között? Erről is beszélgethetünk, ha az ALERFIÚ engedi.
Nekem is lehet néha rossz napom...
Csak a szereplők vannak a plakáton, a szerzők nem.