hogy az miért van, hogy nem vagyok hajlandó gondolkozni. hogy ha vitatéma van, pl olyan, hogy haladó vagy maradó, hogy globalizáció vagy nacionalizmus, hogy értékek vagy pusztulás, akkor befogom a fülem. nem vitázok. nem vagyok hajlandó gondolkodni. élem az életem, egyik napról a másikra, nem kellenek eszmék, tervek, célok, nincsenek álmok és nincsenek vágyak, kívánságok. mert hogy mi teszi az embert emberré. és mi nem. mert megvannak azok a biztos pontok, amikhez eddig mindig tartottam magam, karók leszúrva, ez van, erre kell menni, akkor nincs hiba. de ha azt mondják a karókra, hogy nem karók, akkor nem tudom, merre kell menni. akkor becsukom a szemem, és megyek az orrom után. nem akarom, hogy más vezessen.

Megjegyzések

dsarosi üzenete…
az a legrosszabb, ha ellentmondasz önmagadnak, miközben megpróbálod leírni, hogy teljes káosz minden, ami rajtad kívül van
aztán kiderül, hogy nem csak kívül
maifosz üzenete…
tudom, hogy leginkább belül.
Névtelen üzenete…
Mafi, drága!
Ma bejegyzésed meglepett. Pénteken kimegyek az Istvánba és szeretnék egy régi, vigyorgó Zsófival találkozni.
Miért nem vagy a szerzők/szereplők között? Erről is beszélgethetünk, ha az ALERFIÚ engedi.
maifosz üzenete…
Pénteken vigyorogni fogok :)
Nekem is lehet néha rossz napom...

Csak a szereplők vannak a plakáton, a szerzők nem.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo