Gólyatársaimhoz való viszonyom mintha romlana. Hiába, annyira már kollégisták vagyunk, hogy a magunk munkája jobban köt bennünket, mint egymás iránti vonzalmaink egyengetése. Annyira viszont még nem vagyunk nagy fiúk, hogy csoportokba (klikkekbe) tömörülhetnénk. Csak egy-két páros van, mint például a [településnév-ieké] vagy a miénk [xy-nal]. Valamelyest összetartanak a dögészek ([a, b, c]), a többi mind különálló jelenség. Nagyjából rokonszenvesek, tudás tekintetében is, csak a kis [gh-ban] van valami öreges fontoskodás.
aludni akarok. de az nem úgy megy, hogy lefekszem és alszom, mert hogy még csak ilyen kevés oldalnál tartok, és a Lány, aki szabadidejében OKTV dolgozatot ír már biztos sokkal előrébb van. azt hittem pedig, hogy jó hatással lesz rám, ha kiderül, hogy nem vagyok egyedül (tudtam persze, de nem hittem el), de csak megijeszt, még éjfélkor is olvasok és írok és nem akarok elte btk nyílt napra menni, mert addig sem lehetek a könyvtárban, és ugye minden perc fontos, de a nyílt napon kint lesz Bardo , akivel mégiscsak múlt télen találkoztam utoljára, meg illene már vele összefutni, el kell beszélgetni az irodalom jelenéről és jövőjéről, meg ilyesmiről. szóval hétvégére már pontosan kidolgozott időbeosztásom és munkatervem van, persze linkeskedek megint, most úgy néz ki, mégis lejutok kécskére, ami azért elég fontos. ez hétfő, de tanulni ott is lehet, meg a vonaton is. csütörtökön nyelvvizsga. akár magyarozok, akár franciázok kedden-szerdán, akár itt, akár az alterfiúval, elképesztően rosszul ...
Megjegyzések