(napi hiszti, kihagyható)

jó, ki kell mondani, fizikailag alkalmatlan vagyok a nyelvtanulásra, valami nem stimmel a fejemben ott, ahol megtapadnának a szavak (ez a bal homloklebeny? vagy az a nyelvtanért felelős?), ugyanis nem tapadnak meg. de nagyon durván nem. soha semmire nem tanultam annyit, mint németre, franciára, latinra, soha, sehol nem ért annyi kudarc, mint nyelvórán, és semmi eredménye. ha időben kezdem el, ha heteken át memorizálom a szavakat meg a kifjezéseket, még akkor sem tudok kettesnél jobbat írni, aztán pedig percek alatt tűnik el a fejemből. a szabályokkal persze nincs baj, mármint a normális nyelveknél, ahol vannak szabályok (a német meg a latin). elképesztően sok idő ment el az életemből feleslegesen azzal, hogy próbáltam legalább egy nyelvet normálisan megtanulni. (egyébként sikerült, a németet. hogy az első nyelvnek utolsó évben még szintentartó órája sem volt, az egy baromság, ezt kénytelen vagyok megállapítani. bár szerintem németül még mindig jobban tudok, mint franciául valaha is fogok.)

hiszti vége, csinálok kakaót, és kitalálom, mit kezdjek az életemmel. (nem, hanem dolgozom a proszemináriumi dolgozatomon, de az előbbi jobban hangzik.)