kicsit elszédültem, pezsgőt éhgyomorra, érzem, ahogy kúszik lefelé a mindenféle csöveimen a gyomromba, ott tombol, övé az egész, kicsit rosszul érzem magam. pedig mást nem is ittam. (megnyertem a tegnapi akadályversenyt, magam lepődtem meg rajta a legjobban, azért kaptam sört, de szétosztogattam, azt nagyon nem szeretem.) azt hittem, amikor elkezdődtek a keringők, hogy végig majd állok a szélén, és senki de senki nem kér fel, aztán persze hamarosan jöttek a fiúk, zavartan vihogva lépegettem, még keringőzni sem tudok, úgy kapaszkodok mindegyikbe, hogy el ne essek, aztán Matteo hajlandó volt egy csomó időt meg türelmet rám szánni (köszi), onnantól jobban ment. a széttáncolt cipellők volt sokáig a kedvenc Grimm-mesém, de sosem értettem, hogy lehet széttáncolni egy cipőt. ezt azért bánom, a magassarkút, ebben ballagtam. (nem is értem, mi történt, hiszen mezítláb táncoltam.) azt mondtam Matteónak, hogy én hiszek a boldogságban, ez definícióért kiáltott, és annyira elszomorodtam önnön boldogságdefiníciómtól, hogy muszáj volt feljönnöm.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Lackfi János: Macska több példányban