ez egy igazán csodálatos nap, fel tudtam kelni reggel (aztán még egyszer és még egyszer), találtam fehér szigszalagot, és betekertem vele a bandázst (kevés borzasztóbb dolog van a szigszalaggal történő szerelésnél, de muszáj volt), így addig sem szakad le egészen, ami rajta van, amíg nincs időm elvinni doktorbácsihoz. véletlenül összefutottam egy csomó olyan emberrel, akik igazán kedvesek, rengeteget nevettünk, és a krisnás étteremben ebédeltünk, ami csodálatosan nyugodttá és kiegyensúlyozottá tett, és azt hittem, hogy minden rendben lesz. aztán viszont hirtelen megtaláltam az irodalmár identitásomat (és az irodalomelmélet lényegét is, de azt nem árulhatom el), de egyáltalán nem szimpatikus. ez az irodalmár identitás felíratta velem a Zrínyi-jegyzetembe, hogy Zsófi, több alázatot!, és azóta puccs, azóta hozzá sem merek nyúlni a szöveghez, milyen jogon, milyen jogon. ez azt jelenti, hogy megdőltek az alapfeltevéseim, tehát pánikba estem, közben pedig csak úgy mellesleg találtam egy istenérvet. legyen már péntek délután.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Lackfi János: Macska több példányban