extrémebbnél extrémebb pózokban fotózom a csigákat (sajnos csak külön-külön, egyáltalán nem vesznek tudomást egymásról), dögönyözöm a macskát, mesélek a húgomnak, fényképeket mutogatok anyának, és persze szörnyen sokat eszem közben. (és így is állandóan farkaséhes vagyok.) aztán majd egész héten belegebedek a tanulásba. megéri-e, ki tudja.

Megjegyzések

feketesára üzenete…
én irigyellek, ennyi bizonyos.:)
Noémi üzenete…
bűntudat az evés miatt? nem feltétlenül jó jel...

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo