álltam fél 12-kor a megállóban, vártam a huszonegyest, hogy majd hazavisz, de a lábam nem állt meg, csak járkáltam körbe-körbe a megállóban, mint a fehér tigris, és mondtam a lábamnak, hogy reggel fél hat óta nagyon jó szolgálatot tett, tényleg, most már abbahagyhatja vagy összeesek, de a lábam nem állt meg, és akkor gondoltam, hogy berakok egy kis Beatlest (soha nem hallgatok fülessel zenét), egy kis Hard Days Night majd betölti a fejem, kiüti a gondolataim, és megállhatok végre, úgyhogy megnyomtam a play gombot és nekidőltem a falnak.
a) (egyik nap) és persze hogy a goethe oberstufeprüfung hörverstehenének az első feladata szólalt meg, amit korábban persze sosem játszott le a telefonom, akármennyire is szerettem volna megoldani azt a mustertestet.
b) (másik nap) és persze hogy az a hülye macska szétrágta a fülesem zsinórját.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo