vásárlás

megint az van, hogy nem tudom elviselni az érintést. botrányosan erőszakosan reagálok, ha úgy érnek hozzám, hogy nem számítok rá, vagy nem akarom... ha én fogom meg Lucus vagy Barátnő kezét, az még hagyján, de néha az is necces, még az ő érintésük is kellemetlen. pedig régesrégen még Barátnő nevelte lassacskán belém, hogy egyáltalán a közelembe merjek engedni valakit.
és most megint... még ha csak barát is, és csak barátilag, mondjuk hátulról befogja a szemem, vagy ilyesmi, kiabálni tudok, hisztizni, durván ellökni a kezét és közben utálom magam, mert egyébként én is nagyon szeretem, mert jó barát, de ne nyúljon hozzám, senki se nyúljon, közelembe se, kerüljenek messziről, már azt is ellököm, aki túl közel jön, nekem két méter sugarú a személyes terem.
megint tömegiszony, már múzeumok éjszakáján is volt rá esély, hogy bepánikoljak a közlekedésiben, de szerencsére hamar kimentünk, amíg meg nem, addig erősen kapaszkodtam valaki kezébe. az a rengeteg idegen test összeütődik, sőt, belemásznak a személyes terembe, én volton meg fogok őrülni, hisztizni fogok, hogy nem akarok kimenni a sátorból, gyűlölni fogom, hogy tömeg van, a koncerteknél majd kimegyek a szélére, és szerintem egyedül akarok majd mindig lenni, mert most nekem csak egyedül jó.