aztán rájöttem, hogy hiszen én szeretek itt, vastag padlószőnyeg borítja az egész hetedik szintet, az asztalok bal sarkához szépen odarendezve a cipők, kivéve az enyém, mert én csak úgy lerúgom. estére megírtam ötezer karaktert (amiből azóta ezret kitöröltem), jutalmul kikérhettem a Kavafiszt a raktárból, és azt játszottam, hogy összehasonlítgattam Déri Balázs és Kovács András Ferenc fordításait. (nem tudom, hogy jobb vagy rosszabb. más.) aztán odakint megcsapott a virágillat, tíz perc volt az OSzK-tól a koliig bringával, végig hangosan énekeltem valami buta slágert, boldog vagyok és nem vagyok.
Ingrid Sjöstrand: Sietek
Sietek. Nem érek rá leckét írni, kivinni a szemetet, kitakarítani. Be kell majszolnom az egész világot, mint egy paradicsomot, mielőtt megöregszem, mielőtt meghalok. ❤ svéd gyerekversek
Megjegyzések