ma mindenfajta nehezítő időjárási körülmény ellenére elindultunk a Börzsönybe az anyukámmal, az anyukám barátjával meg a hugimmal, hogy megnézzük a kemencei kisvasútat, ahol az anyukám barátjának az egyik fia önkéntes. a kisvasút annyira picike, hogy alig fértünk bele. szuperjó volt, az anyukám barátjának a fia volt a vonatvezető, és még a leghülyébb kérdéseimre is válaszolt. (kicsit vonzanak az ilyen böhöm, vasból lévő dolgok, amik füstölnek.) aztán jó lett volna egy kicsit kirándulni, mert gyönyörűséges volt az erdő, és még a patak is annyira tiszta volt, hogy kedvem támadt beleesni, de sajnos annyira ronggyá áztunk percek alatt odakint, hogy ihajj. most meg jó lesz már végre egy kicsit egy helyben maradni, mától újra a koliban alszom, mert hát tegnap otthon, azelőtt apánál, azelőtt a koliban, azelőtt otthon, azelőtt a koliban, vagy valahogy így.
aludni akarok. de az nem úgy megy, hogy lefekszem és alszom, mert hogy még csak ilyen kevés oldalnál tartok, és a Lány, aki szabadidejében OKTV dolgozatot ír már biztos sokkal előrébb van. azt hittem pedig, hogy jó hatással lesz rám, ha kiderül, hogy nem vagyok egyedül (tudtam persze, de nem hittem el), de csak megijeszt, még éjfélkor is olvasok és írok és nem akarok elte btk nyílt napra menni, mert addig sem lehetek a könyvtárban, és ugye minden perc fontos, de a nyílt napon kint lesz Bardo , akivel mégiscsak múlt télen találkoztam utoljára, meg illene már vele összefutni, el kell beszélgetni az irodalom jelenéről és jövőjéről, meg ilyesmiről. szóval hétvégére már pontosan kidolgozott időbeosztásom és munkatervem van, persze linkeskedek megint, most úgy néz ki, mégis lejutok kécskére, ami azért elég fontos. ez hétfő, de tanulni ott is lehet, meg a vonaton is. csütörtökön nyelvvizsga. akár magyarozok, akár franciázok kedden-szerdán, akár itt, akár az alterfiúval, elképesztően rosszul ...
Megjegyzések