a 21.000 forintos villanyszámla nyomában címmel szeretnék nagyregényt írni. most minden éjfélkor fel kell írni, mennyit ment előre a villanyóra. (meg azt is felírom, hogy bekapcsoltuk-e a villanytűzhelyt, meg ilyesmi, persze ha szerzek minicsavarhúzót a fogyasztásmérő elemtartójához, akkor már sokkal egyszerűbb lesz kiszűrni, melyik húszéves háztartási gép eszik ilyen iszonyúan sokat. én a hűtőre gyanakszom, öregebb, mint én, de lehet, hogy csak arról van szó, hogy a hűtővel szemben megmaradt az utálatom a takarítás óta. soha nem láttam még olyan hűtőt, ami ennyire rosszul használható lenne, mint a mienk.) úgyhogy mostanában minden éjfélkor kidugom a kezem az ajtó kikukucskáló ablakán, addig kalimpálok, amíg fel nem kapcsol a folyosón a lámpa (mozgásérzékelős), és próbálom leolvasni a villanyórát. (persze ki is lehetne nyitni az ajtót, de ha már alszik a szobatársam, akkor hangos a kulccsal csörögni.)
Ingrid Sjöstrand: Sietek
Sietek. Nem érek rá leckét írni, kivinni a szemetet, kitakarítani. Be kell majszolnom az egész világot, mint egy paradicsomot, mielőtt megöregszem, mielőtt meghalok. ❤ svéd gyerekversek
Megjegyzések
Mondtam, hogy a bojlert kéne vízkőteleníteni (esetleg cserélni az anódját), de nem hittétek el nekem :)
A kulccsal csörögni meg hangos akkor is, ha nem alszik a lakótársad, csak akkor nem zavar senkit ;)
Vagy meg lett piszkálva az az óra az előző lakók által, vagy a szomszéd is a ti órátokra kötötte magát időközben :)