alapvetően ma úgy éreztem magam, mint egy rémült kismacska, akinek időnként visító négyévesek tépik a fülét meg a farkát, viszont néha kap tejecskét, és akkor boldog. néha kap. a falak közül mindig szöktem, itt nyitva van a kapu, úgy nehezebb kimenni. most pontosan a következő feladatra elegendő erőm van, semmi másnak nincs helye a tudatomban. nem baj, ha minden új probléma előtt sétálnom kell fél órát, legközelebb viszek magammal bátorságot, és fölfelé indulok. nem akarom ugyanezeket a köröket.
Ingrid Sjöstrand: Sietek
Sietek. Nem érek rá leckét írni, kivinni a szemetet, kitakarítani. Be kell majszolnom az egész világot, mint egy paradicsomot, mielőtt megöregszem, mielőtt meghalok. ❤ svéd gyerekversek
Megjegyzések