jó tanács a fiúknak, akik nem Zrínyi Miklós, hogy ne írjanak 71 versszakos szerelmes verseket, mert nem menő. olyat leírni viszont, hogy De mi vagyon kemény mágnesnél keményebb, / De mi vagyon ennél ismég szerelmesebb? / Szereti az vasat, te penig keményebb / Mágnesnél és vasnál és jégnél hidegebb, hát ilyet határozottan menő. jóban leszünk.
Sokáig azt hittem, hogy minden család ilyen: sok időt töltenek egymással, de nem beszélgetnek. A mai napig, felnőtt testvéreim is napokat eltöltenek apával, és én is *állandóan* itt vagyok, amikor éppen Magyarországon. A mi családunkban alig tudunk egymásról _bármit_, de együtt: - járunk koncertre, színházba, kiállításra - biciklizünk - evezünk - kirándulunk - sütögetünk a kertben - pingpongozunk - és iszonyúan sokat JÁTSZUNK (kártya, társas, de egy félórás útra is előkerül a szókereső) Most már értem, hogy V miért mondta, miután már elköltözött és "hazajárt", hogy fárasztó, hogy én mindig csinálni akarok valamit. Csak üljünk egy kicsit és nézzünk meg egy filmet, beszélgessünk. Én régóta tudom magamról, hogy szükségem van a strukturált időre. Örökölt vagy tanult? Ki tudja.
Megjegyzések