Szerző: maifosz -
az a legborzasztóbb a nyelvtörikönyvben, hogy a különböző fonémáknak meg allofónoknak szinte önálló akaratot tulajdonítva írja meg az ősmagyar kori hangváltozások (tendenciák és asszociációs változások) történetét. (durva egy nyelv lehetett ezekkel a veláris spiránsokkal meg szóvégi rövid magánhangzókkal.)

Megjegyzések

Kurucz István üzenete…
Egyszer majd írhatnál erről a témáról, mert engem érdekel, csak hát informatikus vagyok, vagy mi a szösz. :)
2011. május 17. 13:37
maifosz üzenete…
a HANGOKRÓL? komolyan érdekel?
2011. május 17. 13:39
Kurucz István üzenete…
Komolyan, mindig is érdekeltek ezek a dolgok. Az, hogy hogyan beszélhettek, írhattak régen, és ezt hogyan, mi alapján próbálják rekonstruálni most. Hogy mennyire igaz az állítás, miszerint a nyelvünk tele van sok-sok ősi szóval, amit megéri külföldről jött embereknek tanulmányozni. Amúgy nincs mögötte semmi ideológia, szimplán csak érdekesnek tartom.
Szerencsére a "bőség" és "ínség" lényegét már tudom. :)
2011. május 18. 8:25
Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerző: maifosz -
Sokáig azt hittem, hogy minden család ilyen: sok időt töltenek egymással, de nem beszélgetnek. A mai napig, felnőtt testvéreim is napokat eltöltenek apával, és én is *állandóan* itt vagyok, amikor éppen Magyarországon. A mi családunkban alig tudunk egymásról _bármit_, de együtt: - járunk koncertre, színházba, kiállításra  - biciklizünk - evezünk - kirándulunk - sütögetünk a kertben - pingpongozunk - és iszonyúan sokat JÁTSZUNK (kártya, társas, de egy félórás útra is előkerül a szókereső) Most már értem, hogy V miért mondta, miután már elköltözött és "hazajárt", hogy fárasztó, hogy én mindig csinálni akarok valamit. Csak üljünk egy kicsit és nézzünk meg egy filmet, beszélgessünk.  Én régóta tudom magamról, hogy szükségem van a strukturált időre. Örökölt vagy tanult? Ki tudja.
Tovább...

Lackfi János: Macska több példányban

Szerző: maifosz -
(na, vajon kinek mutatom ezt a verset? :) ) Macska itt és macska ott, mondd, macsek, te kis mocsok, hány példányban létezel? Van belőled kétezer? Macska itt és macska ott, előbb még tetőn futott, most meg, mint egy sokezer éves szobor, itt hever. Rigót kerget, lomb zörög, prüszköl virágok között, ki-be ugrál ablakon, fürge, mint egy kanmajom. Alszik lépcsőn lefele, legalul lóg a feje, egy fokkal feljebb hasa, legfelül a feneke. Szvingel meredek tetőn, szétcsap madáretetőn, egyensúlyoz hanyagon csibecsontnyi gallyakon. Alszik bárhol bármiképp: lavórban vagy fűben épp, ágról lóg, mint rongybaba, ágya illatos kuka. Villanypóznán felfelé gyorsabban fut, mint a fény, szedren, szögesdrótokon kényes lábbal átoson. Össze-vissza keveri alvás közben tagjait, lába ott és farka itt, s mindez összetartozik. Ennivalót kunyerál, mégis finnyás ugyebár, dorombol vagy énekel: egy és mégis több ezer.
Tovább...