ma leadtam a szakdolgozatom és jelentkeztem nyelvvizsgára (ó, hogy ez az osztrák intézet milyen szép belülről!), valamint vettem egy üveg igazi nutellát, mert le volt árazva. ez volt a legjobb az egészben. pontosan meg tudom mondani ugyanis, mikor ettem nutellát utoljára: a gyerektáborban. írnék még egy csomó mindent, de már hasra feküdtem, és akkor kb. 5 perc alatt álomba zuhanok.
aludni akarok. de az nem úgy megy, hogy lefekszem és alszom, mert hogy még csak ilyen kevés oldalnál tartok, és a Lány, aki szabadidejében OKTV dolgozatot ír már biztos sokkal előrébb van. azt hittem pedig, hogy jó hatással lesz rám, ha kiderül, hogy nem vagyok egyedül (tudtam persze, de nem hittem el), de csak megijeszt, még éjfélkor is olvasok és írok és nem akarok elte btk nyílt napra menni, mert addig sem lehetek a könyvtárban, és ugye minden perc fontos, de a nyílt napon kint lesz Bardo , akivel mégiscsak múlt télen találkoztam utoljára, meg illene már vele összefutni, el kell beszélgetni az irodalom jelenéről és jövőjéről, meg ilyesmiről. szóval hétvégére már pontosan kidolgozott időbeosztásom és munkatervem van, persze linkeskedek megint, most úgy néz ki, mégis lejutok kécskére, ami azért elég fontos. ez hétfő, de tanulni ott is lehet, meg a vonaton is. csütörtökön nyelvvizsga. akár magyarozok, akár franciázok kedden-szerdán, akár itt, akár az alterfiúval, elképesztően rosszul ...
Megjegyzések
előtte sok nutella ;)