ezentúl mindig a lelki szemeim (szemem?) elé idézem a Maslow-piramist, ha fel szeretnék borulni (pszichésen), lehet, hogy mégiscsak van benne valami. például boldoggá tett volna (fogyasztói! társadalom!) a fincsire tervezett kakaó-kifli jellegű reggeli, ha nem borítom végig a kakaót a hűtőn, az ágyamon, a padlón és saját magamon. (nem egyszerre, hanem szépen fokozatosan. még van belőle, szóval még a masnit is leönthetem vele.) ráadásul még tudatosabban vásároltam, mint szoktam, és nem találtam olyan csokit, amit Magyarországon gyártottak. Svájcban egyébként nagyon umweltbewusst élnek, mire kimegyek (amennyiben ki), teljes életmódváltás kell. kezdeti lépéseként tegnap megettem valami szendvicset, amin olyan krém volt, amiben egészen biztosan volt legalább két, de inkább három olyan zöldség, amit semmiképp nem eszek meg.
Ingrid Sjöstrand: Sietek
Sietek. Nem érek rá leckét írni, kivinni a szemetet, kitakarítani. Be kell majszolnom az egész világot, mint egy paradicsomot, mielőtt megöregszem, mielőtt meghalok. ❤ svéd gyerekversek
Megjegyzések
még ha ilyen tragédiákról is :))