egyre inkább körvonalazódik bennem az, hogy az én gyerekeimnek olyan szobájuk lesz, mint erchegyiának, persze csak akkor, ha öröklik tőlem, hogy gyakorlatilag bármit felrakok a falra, amit valahogy fel lehet, szöggel, gombostűvel, gyurmaragasztóval, tényleg mindent, ami felrakható, és minden le is esik, havonta egyszer mindent újra kell rakni, és ha olyan szuper falam lenne, mint erchegyiának, akkor mennyivel egyszerűbb lenne, ráadásul azt meszelni sem kell.
még nem is vagyok szülő, de máris a gyermekeimre tukmálnám teljesületlen vágyaimat. majd veszek nekik babakonyhát, meg járósbabát, meg modellvasutat meg túrórudit, és nem fogok velük vidékre költözni. biztos majd én is velük javíttatnám ki saját hibáimat. biztos ők sem hagyják majd.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo