igazán nem gondoltam volna, hogy én azt mondom, hogy jó, sajtosbanán sajnosbatár, de azért a vacsi meg a koncert között hadd aludjak fél órát, mert egy picit még fáj a torkom. egyébként a koncert a tandemben volt, amiről csak azt tudtam, hogy bloggerkávézó, azt nem, hogy azért, mert ki vannak rakva mindenféle odajáró bloggerek blogjainak főoldalai a falra. még olyat is találtam, amit szoktam néha olvasni.
a sajnosbatárról meg azt kell tudni, hogy szentendrei zenekar, és igazából először erchegyia vitt el nyáron, amikor már nem akartam apáéknál, és akkor mondta, hogy jön velem kiscsillagra, ha én vele batárra, és haza az utolsó hévvel, és a batáron ott volt az alterfiú, akkor láttam másodjára, szóval akár ez a koncert a köztünk régesrég bimbózó romantikát eleveníthette volna fel, ha, de nem elevenítette, mert nem olyan.
előtte meg olyat csináltunk, hogy budavári labirintus, mert én mindig akartam, de eddig senki nem vitt el, de most igen, és felfedeztük, és bejártuk, és eszembe jutott a legjobb labirintusélményem, a Pelevin Rettenet sisakja, meg a Borges is, neki is van labirintusos novellája, és ijesztő és félelmetes, és az emberi tudat legmélyére lehet lehatolni, de jó volt lenn és meleg, ott képződött mellettünk a cseppkő, és még a napocskát is megmentettük, amit elraboltak. és ha még tudnék kalandot mesélni az álomnyafiknak, biztos labirintusosat mesélnék.
Megjegyzések