strepsilsízű, vastagzoknis, dunyha alatti meleg délutáni alvások... délután mindig rosszat álmodik az ember, nem lehet másképp akkor sem, ha megcsilingeltetem az álomfogót az ágy fölött ... nehezebb is felkelni utána, az ember mellkasát nyomja belülről az a rossz érzés, a fej is belefájdul. nyomasztó. nagyon nyomasztó, egyre nyomasztóbb. minden éjjel álmodok, minden éjjel ilyet. egyre kevesebbet alszom, hátha el tudom kerülni azt, hogy pont a REM-szakaszban ébredjek fel. egész nap álmos vagyok, szétesett, nyűgös, félálomban, de akkor sem fekszem le időben, hogyisne, hogy majd egész éjjel ilyenek történjenek. ez igazán nem hiányzik.
(tudom, hogy nem lenne szabad az álmoknak hatással lenniük a mindennapi életre, de igen nehéz kivonni magunkat a bűvkörükből...)

egyébként megvan a negyedik harsonaidőpontom, nutellát eszem kiskanállal és várom a csütörtököt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo