az oszk-ban minden ráz, a kilincsek, a liftgombok, már puszta kézzel nem is nyúlok hozzá semmihez, ami fém. csak elkeserít ez a sok könyv körülöttem, de boldoggá sajnos nem tesz, göröngyös és kávéillatú az út a tudás megszerzéséig, fájós vállúak az okosok mind (és talán szeretik végigsimítani a lapokat az ujjuk hegyével). ha megírok még kétezer karaktert zárásig, megengedhetem magamnak, hogy sétáljak a várban. kattogó betonpalota ez, megüli az ember elméjét, de kedvesek az ismeretlenek. akárhogy is szőném bele ebbe a bejegyzésbe, hogy kapiskál, mindenképpen erőltetett volna, pedig minél többször le kell írnom így, mielőtt elfelejtem. szeretném, hogy ötmondatos legyen ez a bejegyzés.
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések